Újabb McDonalds, újabb blog. Most a Westendben ülök, kora reggel, sandán a telefonomra pislantva olyan 9.15 körül járhat az idő. Szürcsölök valami jellegtelen fekete löttyöt amit Earl Gray néven adnak, közben figyelem a tömeget. Fekete melegítős, kopasz srác a rózsaszín melegítőt viselő barátnőjével jobbra el. Tipikus; utánuk se fordulok. A gyér tömegzajon átüt a valószínűleg üreges, vastagnak tűnő ezüstláncok halk csilingelése. Nem tudom ki találhatta ki ezt először, de odatette nagyon. Arany vagy ezüst vaskos nyakbavaló, susogós melegítő. Laza elegancia? Frászt. Parasztvakítás? Mindenképp. Sztereotípiák elkerülése végett: nem roma pár voltak. Nézzük tovább. Jobbra tőlem két molett hölgy ül falatnyi székükön egyensúlyozva, „Baconös McMuffin”-t rágva. Az egyik nem rég született - iker- kisbabák képeit mutatja, a másiknak. Fapofával a teába kortyolok. Kezd éledezni a bevásárló-óriás. Zene itt-ott, növekvő tömeg, és szó szerint siető; olykor rohanó emberek. A boltok többsége 10-kor nyit, hova ez a rohanás? Toporognak a rácsok és üvegajtók előtt, minden bizonnyal azon mérgelődve, a tulajdonosok hogyan merik megvárakoztatni őket, a XXI. század uralkodó osztályát: A Vásárlókat. A teám, ahogy hűl egyre rosszabb. McDonalds-szal szemben lévő Segafredoban a pincér szénsavmentes ásványvizet nyit és tölt a vendégeknek. Itt indul a svindli. A kéz szorosan a kupakon, a gyűrű roppanását a tenyér tompítaná, ha lenne roppanás. Pár centit tölt a vízből, és a pohár mellé teszi. Percek múlva a flakon visszakerül a pult alá, megy bele a kommersz gazdaságos ásványlé, lepukkantabb helyeken a csapvíz. A vendég meg fizet egy pohár vízért vagy 400 forintot. Velem szemben két srác ül, az olyan emberek félreérthetetlen testtartásában akik nem csak tudják, érzik is, hogy ők az alfahímek a placcon, szemérmetlenül bámulva körbe, áldozatra várva. Nos, az eddigi tendencia azt mutatja, egy nő se jár erre, aki meg igen, azt ilyen olcsó trükkel nem lehet megvezetni. Jön az újabb lépcső: Drága telefon a kézbe, hangos röhögés, és az asztalon át-át hajolva való magyarázás: Gyenge kísérlet a csajfogásra. Szót se többet róluk.

S persze itt ülök én… „a kopott szócső” és már megint többet jártatom a pofám ilyen gyorsbüfé-megalázóban, mint amennyit kéne. Utolsó korty még ebből a gusztustalan löttyből, és felkelek, elindulok valami finom illatú szivart venni a szerdai találkámhoz.